A budajenői magtár felújítása.
 

Egy magtár szembetűnő, monumentális tömege mellett nem lehet elmenni kérdés nélkül. Milyen üzenettel bír a ma emberének az elmúlt két évszázadot átvészelő műemlék? Szolgálhatják-e egyszerű, provinciális építészeti eszközei a 21. század élményközpontú kultúráját, egy zarándok lelki elmélyülését?
 

A település legrégebbi téralkotó elemi közé tartozik a magtár.Fotók: Kedves Zsófia

A közelmúltban közösségi helyként, zarándokszállásként és kiállítótérként megújult budajenői magtár a 18-19. század fordulóján a telki apátság uradalmi majorságának részeként épült. A község történelmében, a sváb falutól a külvárosi zöldövezetig tartó úton meghatározó jelentőséggel bírnak a konfliktusos helyi viszonyokhoz vezető lakosságcserék. A település legrégibb téralkotó elemei közé tartozó magtár erről tudomást sem véve trónol a házak felett. Épp ez a szuverenitás teszi lehetővé, hogy új funkciójában minden helybéli magáénak érezhesse, az egyébként kevés nevezetességgel bíró Budajenő identitásának új elemeként.

A korábban évtizedeken keresztül használaton kívül álló épület ma egyrészt otthont teremt a helyi közösség mindennapjainak, másrészt – a vándorlás történeti motívumának sajátos újraértelmezéseként – szervesen kapcsolódik a településen keresztülhaladó Mária-úthoz is.

Megérkezéskor az oromfal búzaszálat mintázó fakapuja, Kuli László munkája fogad; a minta egyszerre utal az eredeti rendeltetésre és a mai közösségi használatra. Eredetileg nem ez volt a kiemelt bejárat, de a lépcsőház két oldalán, szimmetrikusan elhelyezkedő épületszárnyak közül mára csak a délkeleti oldal maradt meg. A bontás során kialakult hátsó oromfal lehetővé tette a belső közlekedés korszerűsítését. A tagozatok nélküli bővítés szerencsés módon nem bontja meg a múlt századi fal harmóniáját, és a csatlakozó lift-torony haranglábakat idéző formája és egyszerű anyaghasználata is azonosulni tud a régi épület adottságaival. A hosszhomlokzaton megmaradt és gondos munkával korszerűsített ökörszem ablakok aszimmetrikus rendszeréből érzékelhető a magtár eredeti nagysága. A nyílásokat eredendően csak külső oldali, felnyitható fémtábla takarta, így a felújításkor mindenhol hőszigetelő üvegezés készült.

A dór faoszlopok középkorias, szinte kolostori hangulatú pihenőteret kínálnak a zarándokok számára. Fotó: Kedves Zsófia
A földszinti csehsüveg-boltozatos kialakítás és az emeleti dór fejezetű faoszlopok az építtető skót bencés rend ízlésvilágát tükrözik. A tetőszinten lehengerlő látványt nyújt a megőrzött függesztőműves ácsszerkezet. A raktárfunkcióból adódó tágas terek ideálisak nagyobb rendezvények befogadására.

A tetőtér beépítésével az egykori magtár négy szinten fogadja látogatóit: a földszinten közösségi tér, az első emeleten ifjúsági- és zarándokszállás, a felső két szinten pedig kiállítótér létesült. Az építész, Csóka Balázs DLA az eredeti szerkezetek és hangulat megőrzésére törekedett, míg a fa, fém, kő és tégla alkalmazásával az egységes hatású, természetes és időtlen építészeti kialakításra – tulajdonképp a szerves továbbépítésre. Ezeket a törekvéseit ismerték el 2018-ban Pro Architectura díjjal.

A „Mária útjain – Zarándoklatok a Kárpát medencében” címet viselő kiállítás belsőépítészeti koncepciója Bihary Sarolta és Vasáros Zsolt tervei, valamint dr. Vass Erika kurátori munkája alapján készült. A kiállítás első része a zarándoklat átmeneti rítusát jeleníti meg, a profántól a szent megtapasztalásán keresztül a mindennapi élethez való visszatérésig. Az installáció alapgondolatát az adja, hogy a megtett út állomásai a keresztút folyamatához hasonlíthatók. A belógatott, hengeres molinók a stációkat szimbolizálják: belső oldalukon az állomásokhoz kapcsolódó szokásokról lehet olvasni, külső felületükön pedig a zarándoklatokon készült életképek láthatók. A hengerek elforgatása, a bejáratok eltérő pozíciója útkeresést generál, szabadon felfedezhetővé teszi a kiállítást. Az olvasó körüli molinók intimitása is fokozza a zarándoklat érzését. A befelé figyelés és a közösségi élmény kettőssége ez.
A hangsúlyosan puritán belsők a közösségi élet és a zarándokút egyszerű örömeinek terei. Fotó: Kedves Zsófia
A látogatóval sétáló sziluettek és az összegyűjtött énekek emlékeztetnek rá, hogy az utat mindig társakkal teszi meg az ember. Az elhelyezett interaktív felületekkel, társasjátékokkal a helyi közösségek és a zarándokok bevonása volt a cél. A kiállítás második része a játék által megszerzett tudásról szól. A Kárpát-medencét ábrázoló dobogó QR-kódok és kijelzők segítségével mutat be különféle búcsújáró helyeket. Az élményhez kapcsolt kegytárgy is fontos eleme a zarándoklatnak, így a Szentendrei Skanzen gyűjteményéből egy kisebb kiállítás készült. A kiállítás önálló belsőépítészeti egységet képez a gondosan felújított műemléken belül; eltartott szerkezeteivel tiszteletben tartja a meglévő téri adottságokat és óvatos kiegészítést ad.

A cikk megjelent az Octogon Magazin 2019/149. lapszámában.


Adatok

  • Vezető tervező: Csóka Balázs DLA
  • Előkészítő tervek: dr. Mátéffy Anna, Kuli László
  • Művészettörténeti kutatás: Szekér György
  • Műemlék-felügyelő: Klaniczay Péter
  • Kerttervező: Buella Mónika - Tájrajz Bt.
  • Faanyagvédelem: Dr. Szabó Miklósné
  • Lift: Makovsky Zsolt
  • Megbízó: Budajenő Község Önkormányzata
  • Kivitelező: Maros 35’ Bt.
  • A kiállítás vezető tervezői: Bihary Sarolta, Vasáros Zsolt (Narmer Építészeti Stúdió)
  • Munkatársak: Hurták Gabriella, Nagy Gábor , Vasáros-Lévai Melinda, Czipor Adrienn, Lovas Klára, Garaczi Glória
  • Kivitelezés: Vasáros Ákos, MUSEUMSTOR E K FT; BEIGE BAU K FT.
  • A kiállítás kurátora: dr. Vass Erika

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A hegyi apartmanház, amely minden elemében a környező tájra emlékeztet

A hegyi apartmanház, amely minden elemében a környező tájra emlékeztet

Az új komplexum a Tátra közkedvelt szakaszán helyezkedik el.

Kis projektek nagy társadalmi hatással

Kis projektek nagy társadalmi hatással

Hat példa arra, hogy nem kell nagy házakat tervezni ahhoz, hogy valós társadalmi hatásuk legyen.

Az örökségvédelem jegyében újult meg a Fáy András Alapítvány Benczúr utcai székhelye

Az örökségvédelem jegyében újult meg a Fáy András Alapítvány Benczúr utcai székhelye

 A Világörökséghez tartozó városrészben található több mint 100 éves szecessziós stílusú Dayka-villa született újjá.

Hirdetés