Hirdetés

Aki nem csak megálmodta a Tündérpalotát

150 éve született Kőrössy Albert Kálmán építész, a magyar szecesszió jelentős képviselője. 

Hirdetés

"Úgy hat a szemlélőre, miként ha tündérkastély volna. Aki megpillantja, akaratlanul is megáll és gyönyörködik üde szépségében” – olvasható a Kőrössy tervei alapján megépült Könyves Kálmán úti Tündérpalotáról. Munkásságát kutatva azonban nem csupán középületek bukkannak fel, bérházak, villák, sőt még egy virágüzlet portálja is őrzi a lechneri szecesszió lenyomatát.

A Városligeti fasor 47. szám alatti villa - Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

Kőrössy Albert Kálmán építész, a magyar szecessziós építészet egyik jelentős képviselője 150 éve, 1869. június 18-án született Szegeden. Tanulmányait a Műegyetemen, a párizsi École des Beaux Arts-on, majd Berlinben és Münchenben folytatta – itt Friedrich von Thiersch tanítványa volt –, a külföldön töltött évek alatt a francia Art Nouveau és a német Jugendstil is nagy hatással volt rá. Az építészoklevél megszerzését követően visszatért Budapestre és Hauszmann Alajos irodájában kezdett dolgozni.

Itt ismerkedett meg Sebestyén Artúrral (1868–1943), akivel 1895 és 1899 között közös irodát vezettek. Eleinte neobarokk bérházak tervezésével foglalkoztak, de a terveik szerint épült a ma már nem álló inárcspusztai kastély, valamint a Március 15. téren álló egykori Osztálysorsjáték Palota is.

A Városligeti fasor 47. szám alatt 1899 és 1900 között megépült villa volt utolsó közös munkájuk, Kőrössy 1902-ben költözött feleségével, Román (Rosenberg) Dóra Paula Leóna Máriával a szecessziós épületbe. Az egyemeletes villa földszintjén szalon, nyitott veranda szolgálta a család kényelmét, az emeleten pedig hálószobák és fürdőszobák kaptak helyet. Kőrössy kezdetben az utcai szobákat használta dolgozóként, 1903-ban épült fel a telken az az egyszintes épület, ami két kisebb szobájával és műtermével építészirodaként funkcionált. A hatalmas lépcsőcsarnok meghatározó eleme Róth Miska ólomüveg ablaka, amin a bőséget szimbolizáló gólya és gránátalma mellett íriszek és – a homlokzaton is felbukkanó – napraforgók is megjelennek. A Kőrössy-villa homlokzatát nem csupán egyedi formájú ablakok, növényi ornamentika, állatalakok, maszkok és különleges vakolatarchitektúra jellemzi, az oromzaton látható dombormű a festészet, az építészet és a szobrászat allegorikus alakjait ábrázolja. A homlokzattal harmonizáló kovácsoltvas kerítés valószínűleg Jungfer Gyula alkotása.
A Kőrössy-villa homlokzatának részletei - Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
A Kőrössy-villa 1944-ben csillagos ház lett, a harcok során megsérült homlokzatot később eklektikus stílusban állították helyre. A teljes rekonstrukcióra 1989 és 1999 között került sor, Csabai Flóra és Reichard Ágnes tervei szerint többek között a főhomlokzat – az oromzat és a gipszstukkók helyreállítását 1904-es fotók segítették – és az emelet esett át rekonstrukción. A villa ma a Resonatori Park épületegyüttesének része.

Szecessziós lenyomat a Munkácsy Mihály utcában

Kőrössy többször együtt dolgozott a magyar szecesszió megteremtőjével, Lechner Ödönnel (1845-1914). Lechner hatása többek között a VI. kerületi Munkácsy Mihály utca 26. szám alatt megépült főgimnázium tervein is megjelent, elsősorban a homlokzat és a tető díszítésében. Az 1800-as évek végéig nem működött középiskola a VI. kerületben, így a diákok számának növekedésével a szomszédos kerületek intézményei zsúfolttá váltak. 1898-ban született döntés egy új, VI. kerületi intézmény létrehozásáról: három osztályt nyitottak, ezek elhelyezését eleinte egy V. kerületi iskolában oldották meg, később pedig a Lovag utcában béreltek két bérházat, ezek azonban kevésbé voltak alkalmasak oktatási célokra. Végül a főváros a Munkácsy Mihály utcában egy 1700 négyszögöles telket jelölt ki, a gimnázium építésére pedig tervpályázatot hirdettek.
A Munkácsy Mihály utcai Kölcsey Ferenc Gimnázium - Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

 „Az illetékes bíráló-bizottság a háromezer koronás első díjat Kőrösy Albert Kálmán, a két ezerötszáz koronás második díjat Vágó József és László, illetőleg Dummerling Ödön, a két ezer koronás harmadik díjat Balázs Ernő, illetőleg Pártos Gyula terveinek ítélte meg. Ezeken kívül négy pályatervet megvételre ajánl a bizottság” – adta hírül A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője 1905 júniusában.

Az építkezés 1906-ban kezdődött meg, az U alakú, kétemeletes gimnáziumot 1909 áprilisában vehette birtokba a VI. kerületi főgimnázium közel 650 diákja. A nyitott udvar, a szimmetrikus formák, a tágas és világos belső terek jellemezte épület homlokzatát népi motívumok, szecessziós elemek díszítették.

Az első világháborúban eleinte a szénhiány és a tanári kar bevonulása miatt akadozott az iskola működése, végül hadikórházat alakítottak ki az épületben. Az oktatás csak 1919-ben kezdődött újra.

„A Munkácsy-utcai gimnázium megint iskola lesz. Négy évvel ezelőtt vonta el a háború eredeti rendeltetésétől a Munkácsy-utcai gimnáziumot, kórházzá alakítva át az iskolát. A négy év alatt különböző intézetekben helyezték el a tanuló ifjúságot, minek folytán a legtöbb iskolában túlzsúfoltság állt elő és a szülők egyik deputációt küldték a másik után illetékes körökhöz, hogy a Munkácsy-utcai gimnáziumot adják vissza eredeti rendeltetésének. Gróf Teleki Pál, az Országos Hadigondozó Hivatal elnöke, méltányolva a szülők régi és jogos kívánságait, komoly megkeresés után megfelelő elhelyezést találván a kórház számára, az épületet most ismét az iskola céljaira adja vissza” – olvasható a Világ 1918. augusztus 14-i számában.

A gimnázium homlokzatának részletei - Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
A második világháború sem múlt el nyom nélkül, az 1921-től Kölcsey Ferenc nevét viselő reálgimnáziumba visszatértek a már korábbról ismert szénszünetek, az ivóvízhiány és az épület jelentős megrongálódása miatt egy ideig a Berzsenyi Gimnázium és a Bólyai Textilipari Szakiskola adott otthont a tanításnak. A háború utáni újjáépítés 1946–47-re fejeződött be, a teljes körű felújításra azonban egészen a ’90-es évek elejéig kellett várni. A gimnáziumban tanított Babits Mihály, az egykori növendékei között pedig Mácsai Pál, Vámos Miklós és Vitray Tamás neve is felbukkan.

Iskola a Tündérpalotában

A Könyves Kálmán körút 40. szám alatt álló Tündérpalota 1909 és 1911 között épült a Tisztviselőtelepi Állami Főgimnázium számára. Az egykori Rezső (ma Szenes Iván) téren álló elemi, majd később középiskolai oktatást is biztosító intézményben folyamatosan gyarapodott a növendékek száma, így hamar felmerült az igény egy nagyobb épületre. Az intézmény a fővárostól kapta meg a Könyves Kálmán körút–Győrffy István utca–Villám utca–Elnök utca által közrefogott, 2 095 négyszögöl nagyságú telket. A tervek elkészítésével Kőrössy Albertet bízták meg, aki európai tanulmányútra indult, hogy építészeti tapasztalatokat szerezzen az iskola építéséhez – vele tartott Gaál Mózes, az iskola íróként is ismert igazgatója, aki pedagógiai szempontból vizsgálta a külföldi példákat.
A Könyves Kálmán körút 40. szám alatt álló Tündérpalota - Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
A késő szecessziós stílusú, elnyújtott H alaprajzú, félcsillag alakú idomcserepekkel díszített, pártázatos tetejű iskola 1909-ben készült el – az eredeti sgraffito díszítést a második világháborúban megsérült homlokzat felújításakor használt kőporos vakolat tüntette el a szakértő szemek elől. A kétemeletes, modern felszereltségű, de még nem teljesen elkészült iskolát 1911 májusában vehették birtokba a diákok, többek között 500 fős díszterem, szertárak, vetítőterem várta őket – többek között itt is tanított Babits Mihály, az ötvenes években pedig Hofi Géza volt az intézmény diákja.

„Október végén állott az épület, tető alá került … díszes homlokzatával szépen, fiatalosan néz a népligetre, melynek lombos fái közül úgy hat a szemlélőre, miként ha tündérkastély volna. Aki megpillantja, akaratlanul is megáll és gyönyörködik üde szépségében”– állt az 1909/10. tanévi évkönyvben.

A Tündérpalota homlokzatának részletei - Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

1924-től nem csupán a Széchenyi István Gimnázium működött a Tündérpalotában, az épület egy része előbb a Nemzeti Múzeum Néprajzi Gyűjteményének adott otthont, majd a Néprajzi Múzeum használta. A második világháborúban megsérült palotában a ’70-es években a gimnázium jogutódja, egy nyomdaipari, majd gyors- és gépíró szakiskola működött. Az 1977 óta műemléki védettséget élvező épületet a ’90-es évektől a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára és a Magyar Nemzeti Múzeum vette birtokba. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) Pedagógiai Könyvtárnak és Múzeumának is otthont adó Tündérpalota felújítása és energetikai korszerűsítése 2016-ban fejeződött be.

Bérházak és virágok

Számos bérház tervezése fűződik Kőrössy Albert Kálmán nevéhez: a Sonnenberg-ház (Munkácsy Mihály utca 23.), a Gonda-ház (Práter utca 9.), a Bíró-ház (II. Török utca 8.) mellett Kőrössy tervei alapján épült az Aulich utca 3. szám alatt álló Walkó-ház is, ami az első budapesti szecessziós épületek egyike. A részben historizáló, részben szecessziós jegyeket viselő, négyemeletes bérház 1901-ben épült, Walkó Lajos bankigazgató megrendelésére. A ház minden emeletén egy nyolc szobás lakást alakítottak ki, a német Jugendstil hatását magán viselő homlokzat gazdagon díszített, többek között szőlőfürtök, kukoricák, női maszkok, mókus, béka, páva, bagoly, gyík, kígyó is felbukkan. A csempéből kirakott nőalak, ami egyes források szerint az Apolló szerelme előle menekülő, babérfává változott Daphné nimfát, mások szerint az édenkertben álló Évát ábrázolja, Maróti Géza alkotása.
Az Aulich utca 3. szám alatt álló Walkó-ház részlete - Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
Kőrössy nem csak az épületek tervezésében jeleskedett, csillárokat, szobrot, síremléket is tervezett, emellett az ő elképzelései alapján készült el a Váci utcában található Philanthia virágüzlet portálja is. A 9-11. szám alatt álló, klasszicista stílusú, háromemeletes ház 1840-ben épült Hild József tervei alapján. Az épület földszintjén 1906-ban nyitotta meg a Philantia virágüzletet Szabó Józefina Pepsa, a szecesszió portál, enteriőr és berendezés Kőrössy nevéhez fűződik, a falfestményeket Márk Lajos készítette. 

„Bármilynemű élővirág-munkát, mint csokrot, koszorút, díszítésekét stb. páratlan ízléssel és legolcsóbb árak mellett készít a PHILANTHIA virágcsarnok részvénytársaság, az ország legelőkelőbb virágüzlete. Vidéki megrendelésekre különös gondot fordítunk” – olvasható a hirdetés az Új Idők 1906-os számában. A portált a ’30-as években alakították át, az üzlet ma is őrzi a szecessziós jegyeket, műemléki védettséget élvez.

A Philantia virágüzlet portálja - Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

Kőrössy utolsó épülete, a Benczúr utca 26. szám alatti Dayka-villa 1913-ban készült el – Kiss Gézával tervezte, akivel 1909 és 1914 között dolgozott együtt. A Dayka Balázs énekes, színész és felesége, Leóna megrendelésére épült házban többek között ruhatár, garázs, biliárdszoba is helyet kapott a cselédszobák, mosókonyhák és iroda mellett. Kőrössy Albert Kálmán a háború után nem dolgozott többet építészként, 1955-ben bekövetkezett haláláig törvényhatósági tisztviselőként helyezkedett el.


Források




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Vendégenként „30 köbméter friss dunai levegő”

Vendégenként „30 köbméter friss dunai levegő”

80 éve hunyt el Domány Ferenc.

"Többet véltem használhatni hazámnak, ha itthon maradok.”

100 éve hunyt el Schulek Frigyes.

A Bauhaustól a Harvardig

A Bauhaustól a Harvardig

50 éve hunyt el Walter Gropius.

Hirdetés