Sokáig kérdés volt, hogy mi lesz a sorsa, végül áprilisban indult el a kivitelezés.

Sopron egyik jelképének számított a hazai posztmodern építészet különlegessége. Alig egy hónap alatt nyomtalanul pusztult el, hogy helyét átadja egy szürke, a környezeti adottságokra nem megfelelően reflektáló épületnek. A Csík Ferenc Uszoda sárga kupolája a soproni üdülőövezet, a Lővérek ikonja volt, közel negyven esztendeje gazdagította a város sokszínű épületállományát.

Fotó: FESZ Zrt.

A Modern Városok Program keretében új uszoda épül Sopronban. A bejelentés a híresen lokálpatrióta lakosság körében igen pozitív fogadtatásra talált, hiszen a több, mint négy évtizedes jelenlegi létesítmény sok szempontból már nem felelt meg a mai igényeknek. Bár a folyamatos karbantartásnak és felújításoknak, fejlesztéseknek köszönhetően műszakilag továbbra is megfelelő állapotú volt, hiányoztak belőle a napjainkban már elvárt funkciók.

Pedig nem mondhatnánk, hogy az 1977-ben, Sopron szabad királyi várossá nyilvánításának 700. évfordulóján átadott fürdőépület minden szempontból elavult lett volna, 33 méteres, nyolc pályás úszómedencével, lelátóval, változó mélységű tanmedencével és szaunákkal is rendelkezett.

És bár a ma népszerű wellness részleg hiánya fájó pont volt, egyedi építészeti kialakításnak köszönhetően a soproniak kedvencének számított. Az épület tervezője a nagyszerű Tolnay Lajos, Ybl-díjas építész volt, az uszodát legsikerültebb munkái között tartják számon. A kör alaprajzú, gömbszelet kompozíciója egyértelműen a körút ívéhez, és nem a medence formájához igazodott, a tervező tehát – nagyon helyesen – fontosabbnak ítélte a városképi megjelenést, mint a tiszta funkcionalitást. Mindeközben a lelátó és a tanmedence elhelyezésével mégis sikeresen használta ki a 40 méter átmérőjű kör biztosította lehetőségeket. A hivatalos városi sajtóban rendszeres szófordulat volt a jelenlegi épület rossz műszaki állapota, mint a bontás szükségszerűségének fő támasza, ez azonban biztosan nem állta meg a helyét, hiszen mind a medencék, mind a közönségforgalmi terek és a gépészeti rendszerek nagy felújításon estek át az elmúlt évtizedben. Ezek ugyan sok esetben a történeti értékek rovására valósultak meg, ugyanakkor külső megjelenése mellett a medencetér és számos belső részlet híven őrizte a ’70-es évek végének formavilágát.

Az uszoda egyik nagy értéke építészeti kialakítása mellett az elhelyezkedésében rejlett, a Lővér Fürdő parkos-ligetes területén, a Lővér körút nagy kanyarjában valósult meg a gyakorlatban 36 szög alaprajzú, valójában körként érzékelhető, kupolával kiemelt épület.

Fotó: Sopron anno
Elkészültét a soproniak nem csak társadalmi munkával, hanem két éven keresztül egyhavi fizetésük felajánlásával, valamint téglajegyek vásárlásával is segítették, bár előbbiek önkéntes volta minimum megkérdőjelezhető. Izgalmas formai rokona és egyben ellenpontja a város másik végében található egykori Sportcentrum, amelynek íves, rétegelt-ragasztott fagerendás tetőszerkezete Kangyal Ferenc tervei alapján 1987-re készült el.

Maga a Lővér Fürdő 1908-ban jött létre Erdei Forrásfürdő néven, majd 1934-ben Füredi Oszkár tervei alapján bővült a Bauhaus-ihletésű, modernista öltözőépülettel és egy további szabadtéri medencével. Ez a tudatosan tervezett rendezési kompozíció is most, az új fedett uszoda építésnek esett áldozatul, helyére ugyanis olyan medence került, amely ideiglenes fóliasátor fedéssel képes kiszolgálni a városi lakosság igényeit az új létesítmény elkészültéig.

A fedett fürdővel csak 1977-ben gazdagodott Sopron, addig kizárólag szabadtéri komplexumokkal rendelkezett. Az új épület átadása után még nem a most ledöntött, rétegelt-ragasztott fatartós, palaborítású fedéssel bírt, azt az 1983-as nagy felújításkor kapta, tervezője, akkor már a KÖZTI munkatársaként, ugyancsak Tolnay Lajos volt. Előtte egy narancs-fehér csíkos Graboplast műanyag sátorkupola borította, amelyet a medencetérben kialakított túlnyomás tartott a magasban. Ez igen hamar ikonikussá vált, a régi soproni képeslapok többségén találkozhatunk vele. Ugyan ilyen gyorsan lett népszerű az új sárga kupola, amelytől most fájó szívvel vettek búcsút az uszoda látogatói és a városlakók. Pedig sokáig élt a remény, hogy megmenthető az épület, hosszú ideig húzódott a bontás megkezdése. Miközben az új létesítmény tervei már régóta ismertek voltak, a kivitelezés többszöri késedelem után az eredetileg tervezett 2018-as befejezési dátumhoz képest is több hónapos csúszással, április elején indult meg. Eközben az kezdeti öt milliárd forintos keret is a duplájára növekedett, azonban ez plusz műszaki tartalmat nem hozott magával.
Sopron anno

A Lővér körút nagy kanyarjához és a lejtős terephez tökéletesen illeszkedő kerekded formavilágot a KÖZTI Zrt. új tervein egy markánsan egyedi karaktert nélkülöző, a környezeti adottságokhoz nem megfelelően alkalmazkodó épület váltja fel. Egy olyan – legalább a lejtős terephez többé-kevésbé igazított – hasáb, amely morfológiájában nem tud kapcsolódni az íves telekhatárokhoz. Bár készül ötven méteres úszómedence, 33 méteres, műugrásra is alkalmas medence, tanmedencék, szaunák és pezsgőfürdő, az igazi élményt adó wellness- és gyermekrészleg most sem valósul meg. Érthető, hogy ezen a kis telken, egy strand részeként nem volt lehetőség nagy komplexum kialakítására, hiszen még a parkolás sem oldható meg.

Eközben vitathatatlan, hogy Sopronnak szüksége lenne a turizmus fellendítéséhez egy vizes élményközpontra, mert ezek továbbra is csak a szomszédos ausztriai fürdőkben érhetők el, ezzel a beruházással azonban hosszú időre elfelejtődhetnek az ilyen álmok.

Az új uszoda befogadó képessége a tervek szerint megegyezik a korábbiéval, itt is 720 öltözői férőhelyet terveznek, miközben a medencék kapacitása a korábbinak sokszorosa lesz. Az öt autóbusz várakozóhely mellett parkolóból ehhez képest szerencsére csak 160 kerül kialakításra, azonban azok is egy olyan úton, amely jelenleg a lakó-pihenő övezet része, vagyis nem alkalmas nagy gépjármű- és autóbuszforgalom lebonyolítására. Az új épület annyiban visszakapcsol lebontott elődjéhez, hogy a lapostető szerkezetét itt is rétegelt-ragasztott fagerendákkal oldják meg. Ez akár pozitív is lehetne, azonban sajnos azt eredményezi, hogy nem lesz lehetőség zöldtető kialakítására, így a város tüdejében egy hatalmas kavicsmezőt láthatunk majd. Nem véletlenül nem közöltek madártávlati látványterveket, hiszen azok tökéletesen bemutatnák az új formavilág és a helyszín között feszülő ellentétet.
Fotó: Horváth Máté

A régi uszoda helyéről 16 500 szavazattal anno a soproni polgárok döntöttek, míg az új létesítménynél fel sem merült a lakosság megkérdezése. Pedig lett volna a városnak alkalmasabb területe, ahol nem lenne fájó pont, hogy a korábbi, építészetileg értékes épület helyét egy kevésbé látványos uszoda veszi át. Ahol nem kellett volna alkalmazkodni a területi adottságok jelentett szűk keresztmetszethez, és minden olyan funkció helyet kaphatott volna, amely nélkül ma már nehéz egy fürdőt elképzelni. És eközben megőrizhető lett volna a régi uszoda, a soproni turizmus hőskorszakának mementója.

„Az új fedett uszoda (tervező: Tolnay Lajos, Győri Tervező V. Soproni iroda 1975–77), a Felső-Lövérek gyújtópontjában áll, az üdülőterületből lakóterületté sűrűsödő, tájilag is kedves és szép környezetben. A 33,3 méteres medence téglányformája és a föléje boruló műanyagkupola gömbszeletje között elvileg ellentmondás érződik, mégis dicsérendő ez a választás, hiszen a Lövér körút ívéhez való külső formai csatlakozás volt itt a legfontosabb szempont, s a tervezőnek a medencetér megfelelő kihasználásával (lelátó és kis fürdőmedence elhelyezésével) az alaprajzi értelmet is sikerült biztosítania. A lejtős terepbe ültetett épület gondosan kihasználja a különféle szintek funkcionális lehetőségét. Így az alagsori öltözők a napozógyepre nyílnak, a bejárat a tetőkerttel van egy szintben. A kazánház kéményének artisztikussá formált tornya belevész a háttérbe, a parkoló az előkert és az épület közé simul. S amilyen kulturált benyomást kelt az épület külseje, olyan tetszetős végül a belső tér is (főleg az volt, amíg különféle feliratokkal és plakátokkal tele nem akasztották). Itt a színegyüttes a meghatározó: a medence türkizkék csillogása, a padló barna burkolata és a falburkolat vörösesbe hajló felülete a fehér-barna mintás áttetsző kupolán át természetes fénnyel is megvilágítva, egyszerűségében is nemes jelleget biztosít.”


Forrás

  • Kubinszky Mihály: Gondolatok Sopron mai építészetéről II. rész in.: Soproni Szemle, XXXVI. évfolyam (1983), 2. szám, 37.p
  • https://www.sopronivizmu.hu/hu/44-torteneti_attekintes.html http://www.ikvahir.eu/miert-ne-lehetne-mashol-uszoda-sopronban/14640
  • Tüskés Tibor: A nyugati kapu, Móra Ferenc Kiadó, Budapest, 1981.
  • Kubinszky Mihály: Idegenforgalmi létesítmények a Lőverekben, in.: Soproni Szemle, LV. évfolyam (2001), 3. szám, 50.p
  • Kubinszky Mihály: Sopron építészete a 20. században, in.: Soproni Szemle, LV. évfolyam (2001), 2. szám, 26.p https://index.hu/urbanista/2017/08/17/elhunyt_tolnay_lajos_ybl dijas_epitesz_miskolci_egyetem_konyvtara_keszthely_helikon_szallo
  • Horváth Mihály: Sopron város V. ötéves középtávú pénzügyi és fejlesztési tervének teljesítése (1976–1980) in.: Soproni Szemle, XXXVI. évfolyam (1983), 2. szám, 37.p
  • Népsport, XXXIII. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM. 1977. http://cyberpress.hu/soproni-uj-uszoda-5-milliarddal-tobbe-kerul-de-m



Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A World Green Building Council jelentése

A World Green Building Council jelentése

Az iskolák zöld fejlesztése pozitív hatással van a tanulók teljesítményére.

Minden négyzetcentiméter
  • 2017-01-30 22:05
  • Deco

Minden négyzetcentiméter

Ebben a lakásban úgy működik a praktikum és szépség, szerkesztettség és kreativitás együttese, mint egy yacht belső terében.

 Hónapokkal korábban készül el a Dagály Úszóaréna

Hónapokkal korábban készül el a Dagály Úszóaréna

Az eddig felhasznált anyagok mennyisége is önmagában rekordnak számít az építőiparban. (x)
\r\n 

Hirdetés