A Nanavízió újbudai díjnyertes terve.

A várva várt rozsdaövezeti fejlesztések első igazán markáns koncepcióját tette le az asztalra a Nanavízió, amelynek 300 lakásos társasház- és irodaházkoncepciója I. díjat nyert a Proform Ingatlanbefektetési Zrt. meghívásos ötletpályázatán. Az építésziroda terve a helyszín alapos feltérképezéséről tanúskodik, ugyanakkor úgy idomul a helyszínhez, hogy közben markáns saját karaktert teremt.

A Függőkert - Bogyó utcai társasház projekt helyszíne a külső Bartók Béla útról a Kelenföldi Pályaudvar felé nyíló utcácska. Éppen az a barnaövezeti terület, amit sokan kereshetnek: bőven bent van a városban, nincs gond sem a tömegközlekedéssel, sem az infrastruktúrával mert ezek már kiépültek, olyannyira, hogy üzletek, irodák, iskolák és parkok felhozatala Budapesten belül is kimagasló arrafelé, elég csak a hamarosan felépülő Etele Plazára vagy a Budapest One-ra gondolni, de a Bartók adott szakaszán is sorakoznak irodaházak, és a fittebbeknek az Allee is még sétatávolságon belül van.

Adott tehát egy erős lokáció, és bár a Bartók külső szakasza már nem a méltán felkapott Bartók Boulevard, azért arrafelé is mocorog az élet. Az utca másik végéből érkező Nanavízió testközelből is jól ismerheti a terepet, ám ez még éppen csak a kiindulópont a rendkívül kompakt, lecsiszolt koncepciójának. Mert a vegyes épített környezetbe így sem volt egyszerű megálmodni két, a legújabb igényeknek megfelelő épülettömböt.

Két oldalról ipari területek, nyugatról magas tűzfalak határolják a területet, magát a Bogyó utcát egy panelház, illetve egy alacsonyabb zártsorú beépítés szegélyezi. Mindezt megfűszerezi a Sas-hegyi kilátás, csakhogy északi irányban, kissé lejjebb pillantva Magyarország legforgalmasabb vasúti szakaszát találjuk, amihez még további két vágányt is építenek hamarosan. Erre a két telekre tervezték a társasházat, a vasút melletti sávban irodaház funkcióval.

A feladat: a sűrű beépítés mellett releváns, kortárs építészeti minőséget adni, ehhez pedig a lokáció, közösségi terek, lakásminőség szentháromságán túl is számos fontos tervezési szempontot azonosítottak: jó tájolás, kilátásra hangolás, belátások minimalizálása, terasz minden lakáshoz, tetők hasznosítása, saját belső világ, félprivát terek, kortárs építészeti formanyelv és a vasút felől érkező zaj elleni védelem – mindez maximális szintterület mellett. 

A koncepció

Az épülettömegek elhelyezésekor a belátás minimalizálásán volt a hangsúly: a keretes beépítés és középfolyosós traktusszélesség elegendő távolságot hagy a homlokzatok között, de ez önmagában egy túl sűrű tömeget adna. Ezt az alacsonyabbra vett épülettömegből való három torony kiemelésével oldották meg, kilátásra tájolt lakásokat és tornyok közötti ellátást eredményezve.

Kiemelt szerepet kapott a zajvédelem is, melynek szempontjából a hagyományos eszközök (zajvédő fal, épületszerkezetek) mellett megvizsgálták a tömegformálást is.

Az emeleti homlokzati felületek zajszennyezését a tömeg zajtól való ellépcsőztetésével csökkentették. Ebből a megoldásból több járulékos előny is következik.

Például minden tetőfelület terasszá alakul. A koronavírusról ugyan még sok mindent nem tudunk, de a lakásból közvetlenül elérhető szabad levegő egészen biztosan alapszükségletté vált. A Bogyó utcai teraszok gondoskodnak erről, ráadásul a tornyok és a lépcsőzetes elrendezés egyesítése változatosabb lakásmixet, jobb adottságú, kilátással rendelkező lakásokat eredményez, végül pedig az épület megvalósítja a mozgalmas, koncepcionális tömegformálást, a kortárs építészeti formanyelvet képviselő függőkert koncepciót.

A tömegformálás létrehoz egy sajátos kettősséget: a két monolit tömb befelé fordul, de a lépcsőzés miatt mégsem zárt, ezzel alkalmazkodik is a környezetéhez, de meg is teremti a saját belső világát. A magasabb, mély terrakotta színű egyes épület a tízemeletes panelháztól lépcsőzik le a Csóka utcai tűzfalak irányába; a világosabb árnyalatú kettes épület (amely a társasház mellett irodafunkciót is kap) a Bogyó utca zártsorú épületeinek sorát folytatja és bevezeti az utcát a házak közé.

A határozott látszóbeton-tömbök bensőséges, védett kertet jelölnek ki: ez az otthon, az épület saját belső világa. A külső-belső világ megkülönböztetését a házak homlokzatformálásával is erősítik: kifelé a tömegbe beharapó loggiákat terveztek, befelé pedig erkélyeket.

Mindkét épületen fontos szerepe van a szigorú homlokzati rendszernek, a ház mellett körbehaladva azonban ez néhol feloldódik, az erkély- és nyílástextúra játékossá válik, majd később egy új rendszerré áll össze. A két épület egységes formálású és határozott rendezőelvet követ, de szerkesztett mozgalmassága változatosságot, kiszámíthatatlanságot eredményez.

Az autókat hamar levezetik a mélygarázsba, így a házak közé csak gyalog vagy kerékpárral juthatunk be. A burkolt felület a minimálisan szükségesre korlátozódik – ez a kettes épületnél több, az élénkebb gyalogosforgalom miatt.

Az északi részen található irodaház szintén a belső udvarról közelíthető meg. Az irodaszintek flexibilisen alakítható alaprajzi kiosztással, kisebb és nagyobb tetőteraszokkal rendelkeznek, melyek egy vagy több bérlőnek is kiadhatók. A földszinten a szükséges kerékpár- és kukatárolók, gépészet mellett fennmaradó területek pedig kiadható bérlemények: funkciójuk, méretük a későbbi pontos igényekhez szabhatók.

Négyféle lakástípust (garzon, kétszobás, háromszobás és négyszobás) határoztak meg. Befelé főleg kétszobás lakások néznek erkéllyel, kifelé a garzonok beharapott loggiákkal, a szalag végén pedig a nagyobb, két-, illetve háromszobás lakások találhatóak: a nagy lakásokhoz így kapcsolhatóak a nagy tetőteraszok, ahogy haladunk felfelé. A felső szinteken néhány nagyobb prémium, akár többszintes lakás kap helyet, kivételes kilátással.

A társasházakhoz tartozik három nagy közös tetőterasz is, zöldtetővel és burkolt felületekkel, melyek közösségi térként működnek: ezek félprivát zöldtetők, amit az adott lépcsőházakhoz tartozó lakások lakói tudnak használni.

Ezekhez kapcsolódik egy-egy közös terem is, amit a ház lakói használhatnak közös rendezvények megtartására. A projekt összesen több mint 300 lakása szükségessé is teszi a közösségi terek betervezését, míg az ezt szolgáló építészeti eszközök érzékeltetik, hogy az otthon határa nem a lakásajtó, hanem maga a Bogyó utcai bejárat.

A Nanavízió által javasolt lakásmix rugalmasan alkalmazkodik a piaci igényekhez, kialakítható más arányban is. Bár az egy típusba tartozó lakásalaprajzok hasonlóak, mivel különböző emeleteken vannak és különböző tájolásúak, heterogén lakásmix alakul ki. „Így sikerül megvalósítani azt, hogy a falu léptékű, de tiszta rendszerű és egységes képet mutató beépítésben a társadalom széles keresztmetszetének nyújtunk vonzó lakásokat, melyek a közösségi terekkel kiegészülve segítenek abban, hogy egy jól működő, diverz lakóközösség alakulhasson ki és jó legyen itt lakni” – összegez az építésziroda.

Ha az alapvetően jó adottságú környéken megvalósul a győztes koncepcióterv, akkor ebben nem is lesz hiba.

Tervezés: Pajer Nóra, Soltész Noémi / Nanavízió / 2020
Munkatárs: Faddi Dalma, Gencsi Katalin, Guld Beatrix, Talabér-Erőss Barbara
Helyszín: Budapest, 11. kerület
Méret: 52 000 m2




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

TOP TRIÓ | Nanavízió

TOP TRIÓ | Nanavízió

TOP TRIÓ elnevezésű sorozatunkban mindig egy-egy általunk felkért építésziroda fejti ki a véleményét három kedvenc épületéről – építészek építészekről.

Hogyan kellene, hogyan lehetne?

Hogyan kellene, hogyan lehetne?

Családi ház Makkosmárián a Nanavízió tervezésében.

Léptékváltás

Léptékváltás

A Nanavízió nyertes terve a szigetszentmiklósi HÉV-megálló és parkolóház pályázatra.

Hirdetés