Hirdetés

Tükrözött térelosztás

A békásmegyeri piac teljes metamorfózisa.

Hirdetés

Több év mérlegelés és tervezés után, nemrég készült el a III. kerület jelenlegi legnagyobb beruházása, a békásmegyeri piac első üteme. A megújuló kereskedelmi terek mellett komoly szerep jut a közösségi agora kialakításának is. A látszóbeton dominálta szürkés világ, a csarnok fémes teteje és az árkádsorra kerülő sötétszürke bazaltőrlemény jól kapcsolódik a panelházak világához, ugyanakkor számos színfolt, a burkolatba tervezett fűkörök és más színes elemek minden irányból üdítően dobják fel az új közteret.

Fotó: Bujnovszky TamásFotó: Bujnovszky Tamás

A középkori alapítású, eredetileg virágzó sváb községet, Békásmegyert 1950-ben csatolták a bővülő Budapesthez, de a következő két évtizedben még megmaradt falusias jellege szántóföldekkel, kertészetekkel. Minderre ma már csak a különös hangulatú Ófalu emlékeztet, amellyel erőteljes kontrasztban áll az 1971-től, bő egy évtized alatt, az óbudai mintájára – s ugyanazon házgyár „termékeiből” – megépült lakótelep. A panelházak eleinte jellegtelen tengerén a későbbi ütemek építése során már lazítottak, a tömbök egy fokkal változatosabbak lettek, a közösségi terek elrendezésére is jobban ügyeltek.
A lakótelepet tengelyként metszi az idővel autópályává bővült 11-es főút és a HÉV, amelynek állomása ténylegesen a terület középpontjába került. Szigetperonjából a két irányba induló aluljáró a felszínre érkezve két kisebb városi alközpontot jelöl ki, nyugatra a Csobánka teret egészségügyi központtal, közösségi házzal és keletre a Heltai Jenő teret, kereskedelmi szolgáltatásokkal. Ennek centrumában állt az 1970-es évek legvégén megépült, a maga idejében jól megfelelő építészeti minőséget képviselő vásárcsarnok, amelynek állaga mára erőteljesen leromlott, előterét pedig áthatolhatatlanná tették a különböző, igénytelen tákolmányú, az ideiglenességből állandósult pavilonok.

Régóta esedékes volt a térség rendbetétele, aminek a lehetőségeit az önkormányzat már jó pár éve vizsgálta. Az, hogy maga a piac jelentse a tér középpontját, kezdetektől egyértelmű volt, inkább az volt csak a kérdés, hogy az eredeti épületet újítsák-e fel, vagy új épüljön, mindez pedig milyen egyéb funkciókkal, akár egy áruházzal bővüljön.

Az elképzelés néhány év és előtanulmány után letisztult, majd, amikor 2017-ben eldördült a rajtpisztoly és nyilvánosan is bejelentették a fejlesztési tervet, kiderült, hogy a Peschka Alfréd és az Óbuda Építész Stúdió elgondolása alapján épülő alközpont a piac mellett a közösségi terek bővítésére épít. Mindezt pedig az addigi térelosztás tükrözésével érik el.

Ezáltal a nemrég átadott, 188 férőhelyes mélygarázs fölé megépült új vásárcsarnok a korábbi, jelenleg bontás alatt álló épület előterébe került. Ezzel közelebb lépett a 11-es út tengelyéhez, viszont ezáltal lehetőség nyílt, hogy mögötte, a korábbi csarnok elbontásával szellős agora létesülhessen. Az új elrendezéssel a közösségi tér már inkább a lakótelep felé nyit, egyértelműen az ott lakók számára nyújt új térséget, ugyanakkor itt metszi egymást a lakótelep két fő tengelye. A HÉV felől kilépő és a Duna irányába tartó gyalogostengely már korábban is adott volt, de az észak-déli, a közeli szolgáltató központ felől, a házak között érkező és nemrég felújított sétány eddig a piac oldalába, a kiszolgáló részhez futott be. A tér átszervezésével ez a tengely is megfelelően kapcsolódhat majd a várhatóan jövő évben, az építkezés II. ütemében elkészülő agorához.

Fotó: Bujnovszky TamásFotó: Bujnovszky Tamás

Az új piac lényegében zökkenőmentesen vette át a bezárásra és bontásra ítélt elődjének szerepét. Az egyszerű, szellős csarnokot – a piacok archetípusát is jól megidéző – kerengőszerű árkádsor veszi körül, amely sor öleli majd körbe a közösségi teret is. A most elkészült csarnok terének középső részét egy nagy fesztávú, egyfajta lépcsőzéssel játékossá tett fémtető fedi, amely a körülötte kialakítandó zöldtetővel ötödik homlokzatot is képez majd. Mindez fontos, hiszen a csarnokot körülvevő 10-15 emeletes tömbökből nem egy műszaki területre, hanem egy kidolgozott tetőre nyílik kilátás. A csarnok belső terében alapvetően egy légtérben állnak a különböző standok és zártabb pultok, illetve egy külön belső folyosó biztosítja a hús- és hentesáru üzletek, valamint a büfék ellátási útvonalát. A csarnok északi oldalán zárt teherautó beállót építettek ki az árufeltöltéshez, a keletin pedig egy őstermelői piac számára létesítettek fix elhelyezésű, szabadtéri, de védett beton asztalkákat. A nagyobb fizikai igénybevételére számítva a vásárcsarnokban jellemzően látszóbetont építettek be, így oldották meg a kerengő filigrán oszlopsorát is, az üvegfelületek alumínium portálszerkezetbe kerültek, amiket vöröses szálcement burkolati elemek kereteznek. 

A most kezdődő második ütemmel válik teljessé a piac agora jellege, hiszen a teljes telket körülhatároló árkádsor itt egy félig zárt, de a városlakók számára éjjel-nappal nyitott közösségi teret fog majd körbe. A szélén végigfutó tetőzet alá pavilonok kerülnek – bennük igény szerint lehet virágárust, fagylaltozót és hasonló üzleteket kialakítani –, a teret pedig hol finoman árnyékoló, hol a fényt teljesen beengedő napvitorla-rendszer zárja le felülről. Mindez szépen beleilleszkedik majd az ötödik homlokzat koncepciójába is, a tér minden elemével jó látványt nyújt majd felülről is. A látszóbeton dominálta szürkés világ, a csarnok fémes teteje és az árkádsorra kerülő sötétszürke bazaltőrlemény jól kapcsolódik a panelházak világához, ugyanakkor számos színfolt, a burkolatba tervezett fűkörök és más színes elemek minden irányból üdítően dobják fel az új közteret.

A cikk megjelent az Octogon Magazin 151 - 2019/3 lapszámában.


Adatok:

Felelős tervező: Peschka Alfréd
Vezető építész tervezők: Csernik Tamás, Egervári Tímea, Fazekas Artúr

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Átadták a Kapás 21 társasházat

Átadták a Kapás 21 társasházat

Az épületet az FBIS Építészműterem, míg a lobbyt az S39 Hybrid Design stúdió tervezte.

Kutató- és látogatóközpont az egykori Népgőzfürdőnél

Kutató- és látogatóközpont az egykori Népgőzfürdőnél

Tajthy Renátó diplomamunkájának fókuszában a budai barlangrendszer és az ahhoz kapcsolódó épületegyüttes áll.

Nosztalgia

Nosztalgia

Családi ház Szemlőhegyen

Hirdetés