A ZDA – Zoboki Építésziroda Sencsen Operaház nemzetközi tervpályázatán legjobbak közé válogatott terve.

A legjobb tervek közé válogatták és megvételt nyert a ZDA – Zoboki Építésziroda pályaműve a Sencsen Operaház nemzetközi tervpályázatán, a sencseni öbölbe megálmodott új, ikonikus kulturális létesítmény tervével. A Tenger Kapuja nevet viselő, nagyvonalú és futurisztikus magyar terv megjelenésével idézi a 19 milliós metropolisz  morfológiáját, a várost körülölelő hegyeket és egyben emléket állít a műfaj halhatatlanjainak is. A 170 ezer négyzetméteres kulturális komplexum tervpályázatán világsztár építészirodák sokasága versenyzett, a zsűri által is elismert magyar koncepcióterven pedig több mint 30 építész, szakági tervező és egyéb szakember dolgozott hónapokon keresztül. 

Látványterv: ZDA/The Greypixel

A kínai metropolisz önkormányzata 2020 januárban hirdetett versenyeljárást a régió jelképének szánt kulturális központ megtervezésére, amely világviszonylatban az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb – a Sydney Operaházhoz mérhető léptékű – kulturális beruházása lesz. A céloknak megfelelően a világ legnevesebb építészirodáit hívták meg a tervpályázatra, amelyen a meghívottakon túl bárki más is elindulhatott. Ezért is volt hatalmas siker, hogy a zsűri a ZDA tervét is a legjobb – nyilvános felhívás keretében benyújtott – 12 pályamű közé válogatta tavaly áprilisban. 

A magyar építésziroda így tovább versenyzett és részletes koncepciótervet nyújtott be a komplexumra – a ZDA mintegy 400 oldalas tervdokumentációjának elkészítésén több mint 30 építész, szakági és látványtervező dolgozott. Animációk, és modell is készült az épületegyüttesről, a koncepciót egy 15 perces videofilmben és tablókon is bemutatták. Emellett az operaház két fő termére – a kétezer férőhelyes operateremre és az 1800 fős hangversenyteremre – részletesen megoldást dolgoztak ki.

A ZDA design igazgatója, Csiszér András elmondta, hogy koncepciójukat az épület belső kialakítására építették fel, hiszen a zenei intézmények nemcsak külső megjelenésükkel, hanem termeik hangulatával is ikonikussá válhatnak. 

Látványterv: ZDA/The Greypixel

A 19. századi hagyományokból indultak ki

A magyar tervezők a koncepció kidolgozásánál tudatosan a műfaj aranykorában, a 19. században épült legendás operaházakhoz nyúltak vissza, amelyek egyedülálló auditóriumokat és akusztikai szempontból is magas színvonalú zengő tereket rejtenek. A ZDA építészei – felidézve az opera műfajának egykori közösségi karakterét – az építészeti hagyományokat a modern színháztechnológiai megoldásokkal ötvözve arra törekedtek, hogy az öbölbe behajózva egy hatásos horizontális nyitányt adjanak egy vertikális város kulisszája előtt, az egyes termek között pedig felnyissák a lenyűgöző tengeri panorámát, vizuális kapukat képezve a Hong Kong irányába. 

A kultúra ősi fája 

A Tenger Kapuja koncepciója, hogy ikonikus jelképet adjon egy gazdasági és kulturális értelemben is felemelkedő városnak és nemzetnek. A megálmodott terv egy magaslaton álló, gyökereit a sziklába növesztő famatuzsálem metaforájaként írható le, ami a kultúra ősi fáját szimbolizálja. A kulturális épületek három nagy vertikális egységét a gyökérzet, a törzs és a lomb allegóriájaként a kiszolgáló funkciók, a közönségforgalmi területek és a művészeti élet hármassága jelképezi. 

A tengerszint feletti kulturális főtéren a három nagy művészeti épületegyüttes kapott helyet: a Nagyopera-terem (1100-2100 fős), az Operetta-terem (350-800 fős) és az egy előcsarnokkal összefogott Koncert- és Kamaraterem (1000-1800, illetve 320-640 fős). A tervezők a színpad és nézőtér körüli hagyományos tereket funkciók szerint kettéválasztották: a nyüzsgő városi főtér alá öt méterrel lesüllyesztett színpadszinten minden kiszolgáló funkció elfér, míg az előadóművészek társulatainak terei a termek feletti „lombkoronában” kaptak helyet. Így a fa törzsében megmaradó színpadtér és auditórium karcsún jelenik meg a tér fölötti új-gótikus, hatalmas boltozatok között – élvezve a tenger látványát, a parkot és a fényt. 

Hajóról érkezve is lenyűgöző a látvány

Hasonlóan hármas tagolású a teljes épületegyüttes elrendezése: a főépületet ölelő karként szegélyezi az Art Parlor (rendezvényterem) és a kiszolgáló épület szalagszerű elrendezése. A tervezők gondolata az volt, hogy az előcsarnokok együttese „karéjként” forduljon a város felé. A termek közötti kapukon átlépve az öblök által adott amfiteátrumok kapcsolódnak a tengerhez. A hatalmas virágra emlékeztető épületegyüttes lenyűgöző látványt ad a hajón Sencsenbe érkezőknek.

Látványterv: ZDA/The Greypixel

Hangolható operaház

Az operaterem kialakításánál a már említett 19. századi „patkó” alakú térformálásból indultak ki, míg a hangversenyterem „cipősdoboz” formájú. Hangsúlyos szerepet kapott a multifunkcionalitás és a magas színvonalú színháztechnológiai kiszolgálás, a virtuóz változtathatóság, hogy a legkülönbözőbb művészeti crossover igényeket is ki tudják szolgálni.  

Látványterv: ZDA/Brick Visual

„A belsőépítészeti elemek állíthatóságával példát mutatunk arra, hogy a világon egyedülálló módon még egy operaterem is lehet az előadásokhoz akusztikailag alkalmazkodó és változtatható” – mondta Zoboki Gábor.

De mind a négy terem esetében olyan innovatív színháztechnológiai és akusztikai megoldásokat terveztek, amely a fő funkciók mellett további műfajok – könnyűzenei és táncos, kortárs tánc, gyerekszínház, rendezvények stb. – befogadására teremtenek lehetőséget. A tervezők olyan elegáns termekben gondolkodtak, melyek önmagukban is ikonikusak lehetnek az utóbb épült kínai előadóművészeti központok sorában, ahogy sok európai nagyvárosban az Opera auditóriuma egyben magának a városnak vagy országnak ünnepi díszterme is. 

„Ez a tervkoncepció a budapesti Müpa tervezése óta a legszofisztikáltabb munkája műtermünknek. Esszenciája mindannak a tudásnak, tervezői szemléletmódnak és tapasztalatnak, amelyet az elmúlt több mint 20 évben zengő terek tervezése során felhalmoztunk” – hangsúlyozta Zoboki Gábor.

A ZDA alapító-igazgatója hozzátette, hogy olyan épületben gondolkodtak, amely nemcsak a külső formáját tekintve ikonikus és szerethető jelképe a városnak, hanem a belső atmoszférája miatt is. Ahová vágyakoznak eljutni a művészek és a nézők egyaránt, amely méltán kerülhet rá világ művészeti térképére. Ahogy felkerült a térképre a ZDA is, vagy ahogy Zoboki fogalmazott: „Azzal, hogy a megvételt nyert a tervünk, világsztár építészekkel kerültünk egy szcénára. Egy ilyen léptékű pályázaton egy magyar iroda számára ez felér a végső győzelemmel.”

Látványterv: ZDA/Brick Visual

A Shenzhen Operaház magyar tervéről készült film hosszabb változata itt nézhető meg. 

SHENZHEN OPERA HOUSE SZERZŐK LISTÁJA

Név: Shenzhen Opera House 

Lokalizáció: Kína, Shenzhen

Felelős tervezők: Zoboki Gábor DLA habil., Csiszér András

Vezető tervezők: Silvester Csaba, Turi Zoltán

Építész tervezők: Molnár Máté, Kiss Laura, Fekete Attila, Szontág Júlia, Iványi Réka, Seidl Krisztián, Tran Van Giang, Poller Mónika
Építész partnerek: Szatmári Gábor, Dobos Botond (Intramuros Építésziroda), Csizmadi Péter (Reload Építészstúdió)
Tájépítészet: Hómann János, Objekt Tájépítész Iroda

Akusztika: Federico Cruz-Barney, Studio DAP

Színpadtechnológia: Tompai Zsuzsa, Színház-Terv Kft.

További közreműködők: FAD-Group Kft., Limes Model Kft., The Greypixel Workshop, Brick Visual, Graphasel Design Studio, Molnár László Árpád közlekedéstervező, Beleznay Éva környezetvédelmi szakértő

Szakértők: Káel Csaba  MÜPA vezérigazgató, Kosztolánczy Gábor MÜPA vezérigazgató-helyettes, Hartmut Schörghofer díszlettervező, Corinna Crome jelmeztervező, Kocsár Balázs Magyar Állami Operaház főzeneigazgató, Vági Bence Recirquel Company Budapest, Solymosi Tamás Magyar Állami Operaház balettigazgató

Megbízó: Shenzhen Municipality

Terület: 220 000 m2
 


A ZDA – Zoboki Építészirodáról

A ZDA – Zoboki Építésziroda 1997-ben alakult, léptékére, beruházási portfóliója széles skálájára és jelentőségére tekintettel mára a közép-európai régió egyik legfontosabb építészeti műhelyévé vált. Az iroda meghatározó szerephez jutott a magyar tervezői piacon, s egyre több nemzetközi projektjére lehet büszke - például Kínában.

A ZDA megalakulása óta arra törekszik, hogy az építészeti dizájn magas minőségét professzionális műszaki tudással párosítsa – ennek hatékonyságát erősíti az iroda angolszász működési elve és módszertana. Az iroda nevét olyan kiemelkedő projektek jelzik, mint a budapesti Művészetek Palotája, a sencseni Nanshan Kulturális Központ, a törökbálinti Telenor székház vagy a Richter Kémiai Kutatóközpont tervezése. A ZDA építészeti koncepciója és tervei szerint újul meg az ország egyik legjelentősebb műemléképülete, a Magyar Állami Operaház. 

A ZDA munkáit az elmúlt évtizedben számos hazai és nemzetközi díjjal jutalmazták, és jelentős sikereket ért el az egyedi technológiai hátterű kulturális épületek tervezésében, amelyre tekintettel számos külföldi megbízást nyert el. Az iroda alapító-igazgatója, Zoboki Gábor, Ybl- és Prima Primissima díjas építész, egyetemi tanár.


Még több látványterv a galériában.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

15 éves a Művészetek Palotája

15 éves a Művészetek Palotája

Idézzük fel az átadás után készült videót, a felemelő születésnapi történéseket!

Tízéves lett Magyarország egyik ikonikus irodaháza

Tízéves lett Magyarország egyik ikonikus irodaháza

Kiállták az idő próbáját a Telenor Ház környezettudatos megoldásai. 

Ma nyílik meg a Nemzeti Táncszínház új épülete

Ma nyílik meg a Nemzeti Táncszínház új épülete

Új színtérrel bővül Budapest kulturális palettája.

Hirdetés