Hegedűs Andrea textilművész kiállítása az Országút Galériában

Magánlakásoktól köztereken át egészen a híres Materfad Barcelona Collectionig sok helyen láthatók Hegedűs Andrea textiltervező, a METU Divat és Textil Tanszéke tervezőtanárának munkái. Üvegtextiljei a The Design Book: New Designs For The Home and Where to Find Them (2013) nemzetközi válogatásában is szerepelnek. A Ferenczy Noémi-díjas textilművész legújabb Kivonat című kiállítása november 28-ig látogatható az Országút Galériában. A tárlatot Molnár Szilvia művészettörténész megnyitószövegével ajánljuk! 
 


Remélem nem tévedek amikor azt mondom, hogy mindenki, aki ma eljött, de az is, aki a mai megnyitót követően látogat el ide, az Országút Galériába, hogy megnézze Hegedűs Andrea Ferenczy Noémi-díjas textiltervező művész Kivonat című kiállítását, ismeri Andrea műveit. Ismeri, mert követi Andrea alkotói tevékenységét, vagy ismeri, mert naponta elment valamelyik munkája mellett, és idővel ismerősökké váltak. „Gyere már, itt van az a szép sárga-világítós, itt kell leszállnunk!” – ezt a sürgető felszólítást hallottam egyszer a 4-es metrón utazva, amikor befutott a szerelvényünk a II. János Pál pápa téri megállóra. Tudják, ott az „szép sárga-világítós” egyike a 4-es metró azon négy állomásának, ahol Andrea üvegtextilpaneljei láthatók – Újbuda, Kelenföld, Kálvin tér a továbbiak. Igen, „egy föld alatti peron is aktív köztér, ahol az azon áthaladó, napi tízezrekben mérhető utazóközönség néhány percre műélvezővé válhat” – írta az Építészfórumon, 2014-ben, az új metróvonal átadása kapcsán az egyes megállók társművészeti alkotásait elemzően Götz Eszter, többek között az üvegtextilpanelekről.

A „sárga-világítós”, azaz jellegzetes köznyelvi pillanatról eszembe jutott, hogy amikor nyelvi stílusokról beszélgetek médiaszakos egyetemi hallgatókkal, mindig előkerülnek a jó sajtóanyag megírásának trükkjei. Mikkel bánjunk óvatosan? Például azzal a kifejezéssel, hogy forradalmi vagy az, hogy mérföldkő: kérem, ifjú Hallgatók, mielőtt leírják valamelyiket – mert valóban jól hangzik mindkettő –, tegyék fel a kérdést magukban, hogy igazán forradalmi, igazán mérföldkő az a valami, amiről írnak? Ritka holló manapság egyik is, másik is. Most önök, kedves vendégek legyenek egy rövid időre diákok, és döntsék el, hogy 2008-ban, amikor egy iroda belsőépítészeti kialakításánál először helyezett Hegedűs Andrea üvegtextilpanelt egy konkrét térbe (a recepció hátfalára), azzal mérföldkőhöz érkeztünk a textilművészetben? Töprengésükben segítem önöket néhány saját gondolattal.
 


A textil évszázadok óta a belső terek lakója. Már-már szinonimája a megóvásnak. Megfontolt, tudatos küzdelem az enyészet ellen: kihelyezni, használni a külső térben a textilt (legyen bármilyen funkciója), kitenni az időjárás viszontagságainak egyenlő azzal, hogy rövidítjük az anyag élettartamát. Az a textilművészeti irány, amiben Andrea kiteljesedett, még elnevezésében is őrzi a műfaj térbeli lehetőségeit: lakástextil. No persze az Idő így is dolgozik, fakít, változtat méretet, koptat – csak lassabban teszi. Önmagában a textil téri lehetőségeit tekintve izolált, korlátok közé szorul. Pontosabban szorult, mert az üveggel való találkozással megtörtént a metamorfózis: a laminált, edzett síküveglapok és laminálófólia közé komponált textillapok, szalagok alkotta panelek kikerülve a kemencéből új területeket laknak be, autonóm építészeti elemekké, köztéri alkotásokká, karakteres városi jelekké válnak.

A korszerű üvegtechnológiai lehetőségek eszközt adtak az alkotó kezébe ahhoz, hogy egy új területet jelöljön ki a textilművészetben, ugyanakkor az üvegművészet sem pusztán technológia ebben a tervezési és megvalósítási folyamatban, hiszen minden egyes üvegtextilpanel egyedi, megismételhetetlen, művészi gesztusokkal létrehozott üvegkép. Kép is tehát, ami, Mario de Micheli, a 20. századi képzőművészeti avantgárd értő kritikusát idézve: „a megismerés és az érzelem együttes eredménye, s a művész rendezi alkotássá.”
 


Az üvegtextil alkotások képszerűsége, azaz szoros kapcsolata az üvegművészeten túl a képzőművészethez éppen itt és most, a Kivonaton látható A4-es méretű paneleken érhető tetten. A cím, Kivonat, utalás egyrészről arra, hogy e sorozat minden darabja valamely magán vagy közületi megrendeléshez kapcsolódó előtanulmány, a skiccek, színtanulmányok, anyagkiválasztás és műszaki rajz utáni kitűntetett alkotási fázis, amikor a gondolat szó szerint testet ölt – ezzel kicsit az építészeti praxis makettezésével paralell. Ugyanakkor a Kivonat cím megsúgja önöknek, kedves vendégek, hogy csupán töredékét láthatják annak az előtanulmány-gyűjteménynek, amit Andrea műterme rejt.

De maradjunk a képalkotás módszerénél. E kiállításon a valódi sorozatot nem alkotó üvegtextilpanel sorokat szemlélve a valőrök változása, a rétegzés akár egyetlen panelen belül, majd panelről panelre lekövethető. Ezeknek a geometrikus műveknek a strukturális összeállítása, valamint közelebbről, alaposabban szemlélve bármelyik panelt: a laminálás következtében a kimerevedett textilszálak alkotta képmélység mind-mind a képzőművészet téma- és tárgykörébe (is) vonják az üvegtextil műfaját.

Textil, üveg, design, kép, képzőművészet... Kedves barátok, kíváncsi látogatók, vajon sikerült közelebb vinnem önöket a válaszhoz: az üvegtextillel mérföldkőhöz érkeztünk a textilművészetben?

 

Hegedűs Andrea textiltervező művész Kivonat című kiállítása
Megtekinthető: 2023. november 28.
Helyszín: Országút Galéria (1033 Budapest, Miklós tér 1.)

Programajánló: Hegedűs Andrea november 18-án 11 és 12 óra között tárlatvezetést tart a galériában, ahová minden kedves érdeklődőt várnak szeretettel!


 

Hegedűs Andrea | Web | Facebook | Instagram


 

Még több fotó a galériában!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Az a „szép sárga-világítós”

Az a „szép sárga-világítós”

Hegedűs Andrea textilművész kiállítása az Országút Galériában

Makraméból készített homlokzatot egy indonéz textilművész

Makraméból készített homlokzatot egy indonéz textilművész

Az installáció a Balin található Locca Beach House-hoz készült.

Hagyomány és modernizmus határán (X)

Hagyomány és modernizmus határán (X)

Ikonikus bútorok – beszélgetés Jászay Elizabettel, a Ligne Roset hazai üzletvezetőjével. Hatodik rész.

Hirdetés