Fény és üveg

Borbás Dorka Ferenczy-díjas üvegművész munkáiban

Decemberben, a legsötétebb hónapban még nagyobb jelentősége van a fénynek profán és szakrális értelemben is. Borbás Dorka Ferenczy-díjas üvegművész – akinek korábban már bemutattuk üvegből készült covid-emlékművét három alkotásának személyes ismertetésével reflektál a témára. 
 

Borbás Dorka a Pannon Egyetem logójával

Sötétség nélkül nincs fény sem… E kontrasztra épül az emberi kultúra számos több ezer éves kultusza is. Üvegművészként is ez a legnagyobb kihívás, a legizgalmasabb feladat, hiszen

saját alapanyagukat, az ÜVEG-et kell a fény útjába állítanunk, hogy megszínezve, megtörve, eltérítve, szétszórva táncot járjon, ünnepeljen.

Gondoljunk csak az optikai prizma színbontására! Ez a csoda hatott évszázadokon keresztül a középkori templomokban is. Mai napig ámulunk mesélő, színes, festett üvegképeik láttán, ha átesik rajtuk a fény. A nap járása pedig rendületlenül zsonglőrködik, a színesen pásztázó fények sötét tereket ragyognak be.

Egyik legkedvesebb munkám, az Etele úti Boldog Meszlényi Zoltán 2014-ben épült templomának rózsaablaka is erről szól. Jahoda Róbert építész nagyvonalú bíztatására elengedhettem a fantáziámat, és merész, domináns színű kék üveget választottam. A kör négy szegmensének belső kereszt formáját a chartre-i katedrálisból megidézett, üvegmozaikból kirakott középkori minta rajzolja ki. A metszéspontban a galamb, a szentlélek titokzatos sziluettje látható, amely egyszerre engedi át testén a fényt, ugyanakkor erősen tükrözi is, hirdetve az igét. 

A legvarázslatosabb mégis az, amit sem építész, sem plébános, sem üvegművész nem tudott előre, kikalkulálni talán csak egy csillagász lett volna képes: a fénykereszt pont december 24-én éri el az oltárt…
 

 Fotók: Jahoda Róbert

Korábbi alkotásom a pestszentlőrinci PIK-ház folyosóvégi dupla üvegpanele. Közel 10 négyzetméteres, tükrös grafikákkal, betűkkel teli felületei nappal az ég felől kapják a fényt, de szürkülettől megtelnek titokzatos, belső tartalommal. A 2011-ben még vakmerőnek számító led-programozást Ujhelyi Péter mérnök készítette. Általa a monochrom, kifelé és befelé más-más arcát mutató üvegkompozíció színes, mozgó vetítővászonná válik – a környékbeli lakosok nagy örömére.
 

Fotók: Borbás Márton


Idén ősszel készült el a legújabb munkám Veszprémben. Eredetileg autonóm műként, motívum nélkül, egyfajta színkörként álmodtam meg, de végül az üvegkompozíció a Pannon Egyetem főbejáratához került, és annak legfrissebb logóját rajzolja ki. A „látszik-nem látszik” op-art jellegű mű üveglamellái interaktív kapcsolatba kerülnek az arra járóval. Itt nem a fény mozgása izgalmas elsősorban, hanem a nézőé. Az embléma hol markánsan kirajzolódik, hol a semmibe tűnik aszerint, ahogy a járókelők és az elsuhanó autók haladnak. Közben természetesen a Nap sem marad tétlen: fénye által az üvegcsíkok kék szőnyeget vetítenek a kőburkolatra.
 

Fotók: Lukácsi Liza

Hiszem, hogy Földre érkező Fény egyik legfőbb birtoklója és mentora egész biztosan az ÜVEG. Kreatív alkotóként arra törekszem, hogy megszelídítsem, hogy útja még izgalmasabb és szemet gyönyörködtetőbb legyen.

 

Borbás Dorka Web

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A villany az új, a csillag a régi

A villany az új, a csillag a régi

Bolega Niki fotósorozata – Éjszakai fények Hannoverből

A (mesterséges) fény hónapja

A (mesterséges) fény hónapja

Decemberben a fényművészetet és a fényt mint építészeti témát járjuk körül

A magyar üvegművészet legújabb sikerei

A magyar üvegművészet legújabb sikerei

Sikerek és perspektívák

Hirdetés