92 éves korában elhunyt Leslie Robertson.

92 évesen meghalt Leslie Robertson, a World Trade Center szerkezetének tervezője. A 9/11 tragédiája után is büszke volt az ikertornyokra, amiért elég hosszú ideig álltak még, hogy sokak megmenekülhessenek, ám „nehéz szívvel” élt tovább – írta a New York Times.

Robertson a kaliforniai San Mateóban halt meg, kedden, halálhírét a lánya, Karla Mei Robertson jelentette be. A WTC-n végzett munkája élesen a figyelem középpontjába került, és alapos vizsgálatoknak vetették alá.

Robertson számos ismert felhőkarcoló szerkezetét tervezte, mint a sanghaji World Financial Centerét, egy 101 emeletes toronyét, tetején egy jókora trapéz alakú nyílással; a hongkongi China Towerét, I.M. Pei összekapcsolódó kaszkádokból álló épületéét. De nem csak felhőkarcolókon, hidakon, színházakon, múzeumokon is dolgozott. Segített Richard Serra szobrainál – némelyik 20 tonnát is nyomott.

A WTC tragédiája

Leslie Robertson karrierjének meghatározó projektje mégis a World Trade Center volt. Robertson a harmincas évei közepén járt, amikor megbízták, hogy John Skillinggel közösen megtervezzék a világ akkori legmagasabb épülete, a 110 szintes WTC ikertornyainak szerkezeti rendszerét – 70 éves volt, amikor a tornyokat elpusztították. 

„A tervezésért való felelősség végül engem terhelt" – mondta el Robertson a The New York Times Magazine-nak adott interjújában a tornyok megsemmisülése után. Hozzátette: „Fel kell tennem magamnak a kérdést: ’tervezhettem volna biztonságosabbra az épületet?’. Utólag pedig csak azt kell, hogy válaszoljam, hogy igen.”

Robertson az interjúban elismerte, hogy nem mérlegelte annak lehetőségét, hogy egy repülőgép-baleset után tűz tombolhatna az épületekben. De azt is elmondta, ez nem része a szerkezettervezői munkának, ami arra terjed ki, hogy az épület ellenálljon a gravitációnak és a szélnek, mert az épület tűzvédelmi rendszerei az építész hatáskörébe tartoznak. Annak ellenére, hogy szinte egész hátralevő életében kísértette 9/11, mégis büszke volt az épületekre.

A World Trade Center 2001 márciusában / Fotó: Jeffmock, wikimedia commons

Bár a 2001-es terrortámadás az egész világot sokkolta, az épület nem először volt terroristák célpontja. Először 1993-ban robbantottak bombát mélygarázsában, melynek során hat ember meghalt, és több mint ezer megsebesült. 9/11 azonban más volt, és ekkor már felmerültek építészeti kérdések is, mert a WTC ikertornyai eltértek a többi felhőkarcolótól, ugyanis míg korábban a legtöbb felhőkarcolót acél- vagy betonvázak támasztották alá, ami miatt a belső terekben oszlopokra volt szükség, a WTC esetében az építészek és mérnökök arra törekedtek, hogy oszlopok nélküli területeket hozzanak létre a kereskedelmi bérlők számára. Ezt úgy tudták megvalósítani, hogy a tornyokat óriási „acélcsövekké” tették, így tömegeik körülbelül felét a külső oszlopok tartották, a fennmaradó súlyt pedig a tornyok acél- és betonmagjai. A padlókat könnyű acél tartószerkezetek támasztották alá, amelyek a külső oszlopokat összekötötték a magokkal, így a bérlők hatalmas oszlopmentes tereket kaptak. 

A terrortámadás utáni interjújában Robertson elmondta, az épületeket úgy tervezték, hogy egy Boeing 707-esnek ellenálljanak, de a tornyokba berepült gépek nehezebbek voltak, 767-esek, emellett nem vették figyelembe, a „második esemény” lehetőségét, hogy tűz üt ki, ami végül 2753 ember halálát okozta. 

A tornyok stabilitása viszont emberéleteket mentett. Amikor a gépek becsapódtak a tornyokba, bár átszakították az acélvázakat, de az épületek nem dőltek össze. Sok mérnök arra a következtetésre jutott, hogy a hagyományos keretes épületek az ütközés után nagyon gyorsan leomlottak volna, az ikertornyok viszont elég hosszú ideig álltak ahhoz, hogy emberek ezrei menekülhessenek, a pusztító tűz hatására viszont a felhevült padlók megereszkedtek és elkezdtek leválni a külső oszlopokról. 

Leslie Earl Robertson Kaliforniában született 1928. február 12-én. 1952-ben szerzett mérnöki diplomát a kaliforniai Berkley-n, majd a következő hat évben matematikuskén, elektromos mérnökként és szerkezetmérnökként dolgozott. 1958-ban kezdett el a Worthington and Skilling cégnek szerkezetmérnökként dolgozni, a cég egyik kliense volt Minoru Yamasaki, aki 1962-ben megnyerte a World Trade Centerre kiírt pályázatot, így kapta meg a 34 éves Robertson a hatalmas kihívást jelentő feladatot, bár a cég korábban sosem vett részt igazi magasépület projektben.

Robertson New Yorkba költözött, majd miután a cége – akkor már Skilling, Helle, Christiansen, Robertson – 1982-ben megszűnt, és Robertson elindította a Leslie E. Robertson Associates nevű vállalkozását (ami később LERA-ként volt ismert).  A tragédia után Robertson úgy gondolta, véget ért a karrierje, de legnagyobb meglepetésére, felkérték, hogy utazzon Ázsiába, ahol a tervezések előkészítésében vett részt, később az ő cégét bízták meg a közel 298 méter magas 4 World Trade Center szerkezeti tervezésével.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Élete végéig lelkiismeretfurdalása volt a WTC szerkezettervezőjének

Élete végéig lelkiismeretfurdalása volt a WTC szerkezettervezőjének

92 éves korában elhunyt Leslie Robertson.

Építészet gyerekcipőben | METU X OCTOGON

Építészet gyerekcipőben | METU X OCTOGON

Szösz Klaudia DLA, habil építész, a Budapesti Metropolitan Egyetem Belsőépítész tervező művész MA szak és Építőművész MA szak szakvezetőjének írása az OCTOGON online májusi, Fiatalok városa tematikája kapcsán.

Generációs minták az építészetben

Generációs minták az építészetben

Május 16-án 18 órai kezdettel újra InterMÉSZ az Építészek Házában

Hirdetés