Konvex-konkáv görbületek 

Elkészült a Budapest ONE irodaépület.

Az Év Irodaházának választották a Budapest ONE-t. Ebből az alkalomból közöljük Molnár Szilviának a házat méltató írását, amely az OCTOGON 179-es (2022/7-es) lapszámában jelent meg. 
 

 

Három ütemben, az M1–M7 közös bevezetőnél épült fel a Budapest ONE. A Futureal emberközpontú és fenntartható irodakomplexumát már az energiaköltség-érzékeny bérlők legmagasabb elvárásai szerint tervezték. A teljes, budai panorámát nyújtó, összesen több mint 66 000 m2-es, fenntartható és energiahatékony irodaházat Őrmezőn, Magyarország legnagyobb közlekedési csomópontjában alakították ki. Az irodaház első üteme hazánkban elsőként kapta meg a WELL legmagasabb Platina minősítését, az épület második és harmadik fázisa pedig egyszerre szerezte meg a fenntartható épületeknek járó BREEAM Excellent Design Stage környezetbarát minősítést. Az építészeti, kivitelezői, fejlesztői szakmán kívüliek számára ma ez a Futureal-csoport legismertebb épülete. 

 

 

Hosszú ideje tervben volt az Etele tér fejlesztése. 2007-ben a főváros írt ki környezetalakítási ötletpályázatot, amit a MŰ-Hely Rt., a 3h Építésziroda és az Újirány Csoport közösen nyert meg. 2008-ban a Futureal-csoport az őrmezői oldalon – történetünk helyszínén –, akkor még egy osztrák befektetési partnerrel közösen nemzetközi pályázatot hirdetett komplett irodaparkra. Az eredeti irodafejlesztés a megosztott nyertesek – a Zoboki iroda és az osztrák Zechner & Zechner − pályaművei alapján és velük közös koncepcióval pontházak csoportját helyezte volna el az őrmezői sorházak és a Mechwart kollégium tizenhárom emeletes tömbje közötti „senkiföldjére”.

Majd jött a válság, szünet tábla került a fejlesztésre, a restart után pedig a Futureal-csoportnak változtatnia kellett tervezési programján, mert tekintélyes méretű területre, székházra érkezett bérlői igény. Így került napirendre az egyetlen épületből álló pontszerű, de a tűzvédelmi és az akkori magasház-építési szigor miatt nem toronyházas beépítés. Így indult a városon belüli elhelyezkedésére tekintettel egy ikonikus, 30 méter alatti magasságú irodaház megvalósítása.

 


Budapest közös bevezető útjainak (M1–M7) indulási/érkezési pontja vizuálisan is egyedi építészet létrehozását generálta, hovatovább ez a helyszín tulajdonképpen a hetvenes évek óta vár valamiféle befejezésre, kiteljesedésre. A Boldizsár és a Koszorúslány utcákon túli területeken lakóházak, oktatási intézmény, hotelépület körül utcák, placcok, teresedések hálózatával egy mikrovárosrész jött létre, ám a két említett utca közötti terület zárvány maradt.

Az eredeti célban rögzített, pontházakból álló irodapark értelemszerűen megteremtette volna ezeket a városi kapcsolatokat, az új program önálló épülete esetében viszont ezt már a teremtmény megformálásának kellett indukálnia. A helyszín városban elfoglalt pozíciója elsőrangú, a beépítésre szánt telek jelentős méretű, de egyetlen tömbben kellett 65 ezer négyzetméter bérbeadható területet kialakítani. Ugyanakkor a ház nem lehetett monstrum, ráadásul be kellett fejeznie egy lassan már ötven éve félbemaradt történetet. Nehezített pálya...

 


A Paulinyi & Partners építésztervezői a székházigény alapján és a helyszín miatt ikonikus épületet igyekeztek létrehozni. Egy keretes beépítés módosításával jutottak el a kialakult épületformához. A rigorózus derékszögű séma helyett kiszerkesztett szalagszerű forma nyilvánvalóan egyedi jelleget ad az épületnek, de persze nem a ház széppé, megismételhetetlenné tétele volt csupán a cél.

„Van egy óriáskígyó, ami lenyelt négy elefántot, és a farkába harapott” – így határozta meg (Saint-Exupéry aranyhajú kisfiúja után szabadon) Radványi Gábor, a Futureal-csoport főépítésze a karakteres épületformát.

Ez a hullámzás tette lehetővé a vonalmenti hossz növelését, a zöldhomlokzati szakaszok, minél több terasz létrehozását. Benapozási szempontok, akusztikai tervezés, szélhatás egyaránt meghatározók voltak abban, hogy hol és hogyan alakul a fodrozódás (itt jegyezzük meg, hogy noha szabálytalannak tűnnek ívei, a Budapest ONE egy hagyományos, 1,35 méteres irodaraszter szerint tervezett épület, a szintek vonalvezetését parametrikus tervezési módszerek segítségével alkották meg a tervezők).

A konvex-konkáv görbületek által (ezek a telek formáját is lekövetik) tágasabbnak érezzük a belső udvart, illetve játékos tükröződések jönnek létre, a konkávokban, az első emeleteken teraszokat kaphattak a kapcsolódó irodák, alattuk különféle szolgáltatások, kereskedelmi üzletek. A görbületektől kalandosabbnak, organikusabbnak hatnak az épület udvarát a külső környezettel összekapcsoló átjárók/alagutak. Az átjárhatóság, illetve az akusztikai védelem köztérré, közösségi térré formálta az udvart, aminek a magja kis dombokkal alakított: ezek egy része gépészetet rejt, de alapvetően így oldották meg, hogy fák növekedjenek az udvaron. 

 


Az ívek finomítják az épület méretét, ehhez az ablakkiosztás ritmikája, a zöld és kék árnyalatokkal színezett függőleges lamellák is sokat hozzátesznek. Előregyártott elemekből megvalósított homlokzati rendszer vertikális vonalkódját látjuk, amiben a konkávban szaporodnak, a konvexben ritkulnak a színezett lamellák – ez is lendületet ad, illetve kiemeli az íves épületformát.

Figyelemre méltó az ablakok kialakítása. Gyakori kívánalom az irodafejlesztésben, hogy biztosítva legyen a természetes szellőzés, ami viszont a ház energetikájának vág oda – ahány dolgozó, annyiféle szellőzési igény. A dilemma megoldásához itt különválasztották az igényeket. Lettek nagy, fix ablakfelületek a benapozáshoz, amiket a homlokzati rendszerben 2,70 méterenként keskeny, fémborítású szellőztető szárnyak kísérnek: nincsenek óriási nyíló szerkezetek, szükségtelen a kiesésgátlás.

 

 

Történetünkhöz tartozik az a mozzanat, hogy már megvolt az új építészeti koncepció, amikor kiderült, a székháztendert kiíró bérlő mégsem a Budapest ONE-t választotta, ezért a Futureal-csoport három szakaszra tagolta az ütemezést. A kész irodaházon már csak alapos szemrevételezéssel vehetők észre az épület homlokzatán az egyes ütemhatárok. Az „óriáskígyó” négy kijáratot kapott, így bérleményi szempontból szegmentálható az épület; a „lenyelt elefántok” tartalmazzák a lifteket, a lépcsőházakat, vizesblokkokat, és ezeket a szervizmagokat két oldalról kerülik a homlokzati ültetési zónák, ez is a bérbeadást szolgálja. 

 


Terjedelmi korlátok miatt sajnos nem térhetünk ki mindenre, amit az épület felkínál a bérlőknek, de azért végezetül vegyünk egy-egy sajátosságot. A tetőtér a legtöbb irodaháznál a gépészet, a karbantartók terepe, így a legjobb panorámát ők élvezik. A Budapest ONE tetején szintén ott találjuk a gépészetet, de a külső homlokzat felőli tetőrészre egy futópályát építettek az irodai dolgozóknak: 464 méter pályahossz, és futás közben végig látni lehet a várost. A sportoláshoz öltöző is szükséges, a zuhanyzós öltözőt a parkolószinten alakították ki, ezeket a kényelmi szolgáltatásokat a kerékpárral érkező dolgozók is igénybe vehetik, akik egyébként az autós lehajtóktól független, saját rámpán (!) gurulnak le a parkoló kerékpáros részébe. 

 


Néhány szó még az épület minősítéseiről. A Budapest ONE I. üteme az első olyan épület, ami nemcsak a tervezési szakasz alapján, hanem megvalósulásában is tanúsított WELL Certified™ Core Platinum épület lett. Ezen felül megkapta a WELL Health-Safety minősítést, a BREEAM New Construction 2013 alapján pedig az I. ütem „Very good” minősítésű, a II. és III. ütem már az „Excelent” minősítést célozza meg. Reménykedjünk, hogy az eszközváltó csomópont, melyet a főváros ígért, és ami szerves kapcsolatot, szintbéli átjárást biztosítana a kelenföldi oldal felőli − hiszen részben a tervezett eszközváltó határozta meg, hogy hol legyen az irodaépület földszintje és bejáratai −, annak építése nem húzódik el hosszú évekre, évtizedekre. 

 

 

Tervezés és megvalósítás: 2013 – 2022
Bruttó terület: 130 000 m2
Felelős tervezők: Dr. Paulinyi Gergely DLA, Vámossy István (Paulinyi & Partners Zrt.), dr. Reith András PhD
Építész főmunkatárs: Dr. Burián Gergő DLA (Paulinyi & Partners Zrt.)
Belsőépítész tervező: Vass Orsolya (Zenit Home / Paulinyi & Partners)
Tájépítész tervezők: Gyüre Borbála, Lád Gergely 
Ingatlanfejlesztő: Futureal-csoport

 

Paulinyi & PartnersWeb | Facebook 

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Átmeneti testek egy marrákesi villában

Átmeneti testek egy marrákesi villában

Magyarlaki Bence különös teremtményei univerzális és érzéki módon mesélnek az emberi testről, intimitásról, építészet és szobrászat sajátos viszonyrendszeréről.

Hirdetés